Múlt héten elfelejtettünk elmenni egy személyes megbeszélésre, mert nem állítottunk be emlékeztetőt rá az online naptárunkban, az okostelefonon. Valaki, akivel korábban sosem találkoztunk, ott várt ránk egy kávézóban egyedül. De ugyanazon a napon eszünkbe jutott a neve annak a színésznek, aki 1991-ben az Addams Familyben az Izét játszotta (Christopher Hart).
Az emlékezet nagyon furcsa, kiszámíthatatlan dolog, aminek a működését a mai napig nem sikerült még teljesen feltérképeznie és megértenie a tudománynak sem. Amikor ilyen memóriaanomáliák történnek, mint a fent leírt esetekben (és gyakrabban megesik velünk ilyen, mint bevalljuk), egyszerre tűnik egyszerűnek és logikusnak a technológiát hibáztatni azért, hogy elszoktunk attól: fejben jegyezzünk meg dolgokat.
Tényleg azt jelenti a több emlék a zsebünkben, hogy kevesebb van a fejünkben? Elveszíthetjük az emlékezőképességünket – az időpontoktól a soron következő feladatokig – azért, mert a telefonunktól várjuk, hogy emlékezzen helyettünk? Az okostelefon előtt az agyunkban tároltuk a telefonszámokat, a memóriánkban volt a térkép, ami ma már egyáltalán nincs így.
Az agyunk és a telefonunk összetett hálózatként működik
A 2000-es évek közepén indult el, de a világjárvány kirobbanásával robbant be igazán az a folyamat, melynek következményeit mai napig érezzük az emlékezőképességünkön. 2021-ben végzett a témában tanulmányt Catherine Loveday memóriakutató. Vizsgálata szerint az emberek 80 százaléka érezte úgy, hogy az emlékezőképessége romlott a járvány alatt. Ez nemcsak a Covid–19 hatása, de a nyomasztó nemzetközi és helyi történéseké is.
Sokan próbálják elterelni ugyanis ezekről a történésekről a közösségi oldalakkal a figyelmüket.
A Facebook, Instagram vagy TikTok végtelen pörgetése ugyan valóban kiragad egy időre a jelenből, de ha ehhez hozzáadjuk a folyamatos értesítéseket és a tevékenységünk megszakítását, csak hogy ellenőrizzük, nem történt-e valami a közösségi oldalakon, mind hatással van arra, mire és hogyan emlékezünk, ha egyáltalán emlékezünk. A térképen való eligazodás például egy nehéz feladat, ezért is adjuk át olyan könnyen a GPS-készüléknek ezt a tisztet. A nehéz munka viszont kell az agyunknak.
Milyen árat fizetünk azért, hogy az okostelefon lett a memóriánk?
„Az ár, amit fizetnünk kell azért, mert a bonyolultabb feladatokat átadjuk az okoskészülékeknek, valószínűleg a demencia” – mondta Dr. Oliver Hardt, a montreali McGill Egyetem idegtudomány professzora, utalva a jelenleg is zajló kutatásokra. Minél kevesebbet használjuk ugyanis az emlékezetünknek ezen részét, annál jobban elveszíti kognitív rugalmasságát és annál nagyobb lesz a demencia kialakulásának esélye.
A kutatások szerint például sokkal nehezebb demenciássá válni, ha egyetemi professzorok vagyunk. Ennek nem az az oka, hogy a professzorok okosabbak. Hanem az, hogy sokkal gyakrabban és aktívabban végeznek olyan tevékenységeket, melyek szellemi kihívást jelentenek.
Az okostelefon ad és elvesz egyszerre.
Persze az okostelefon új tudást és új készségek kifejlesztését is igényli, ugyanakkor elvesz tőlünk egy csomó mindent, például az élményeket, hiszen azok az órák csak úgy elmennek mellettünk, amiket a képernyőre lefelé bámulva töltünk. Ha pedig nem vagyunk teljes valónkkal jelen egy élethelyzetben, sokkal kisebb eséllyel emlékezünk rá. És ha kevesebb emlékképünk van, nehezebben lesznek új ötleteink és csökken a kreativitásunk, képzelőerőnk.
Az okostelefon-használat megváltoztatja az agyunkat
Az ABCD-tanulmány során több mint tízezer amerikai gyerek fejlődését követték egészen felnőttkorig. „Tízévesek vizsgálatával kezdődött, akkor még papíron és ceruzával, valamint MRI-vizsgálattal. Az egyik legérdekesebb korai eredménye volt a kutatásnak, hogy kirajzolódott az összefüggés a technológia használata és az agykéreg elvékonyodása között – mondta Larry Rosen a kutatás egyik résztvevője. – Azoknak a gyerekeknek, akik többet okostelefonoztak, vékonyabb volt az agykérge, ami normális esetben csak az idős korban jellemző.” (Az agykéreg elvékonyodása az öregedéssel jár, illetve olyan betegségekkel, mint a Parkinson-kór, Alzheimer-kór vagy migrén.)
Az okostelefon szellemét már kiengedtük a palackból, visszatuszkolni lehetetlen. Szükségünk van az okostelefonra a munkához, a bulik szervezéséhez, fizetünk vele, üzenetet küldünk. Nagyon nehéz nélküle élni. Mit tegyünk, mit tehetünk akkor, ha aggódunk az emlékezetünkért?
„Az a legokosabb, ha szüneteket iktatunk be a technológia használatában – mondta Rosen. – Tizenöt percnél ne használjuk hosszabban a telefonunkat. Némítsuk le és tegyük le kijelzővel lefelé, ha valakivel beszélgetünk. Ne legyen ott a képernyő villogása sem, ami megszakítja a gondolatmenetünket. Idővel növelhetjük a szüneteket 20, majd 60 percre, ami már valódi siker.”
„Ha azt érezzük, hogy a memóriánk és koncentrációs képességünk valóban romlott, és a korunkat, a stresszt, a gyerekeket, a munkánkat hibáztatjuk érte – ami részben igaz is lehet –, a valódi tettes mégis az okostelefon lehet – mutatott rá a kutató. – Erről nagyon könnyen megbizonyosodhatunk magunk is: ha minél gyakrabban tesszük el a telefonunkat a látóterünkből, észrevehetjük, hogy nyugodtabbak leszünk és jobban emlékszünk a dolgokra. Ezzel már választ is kaptunk a saját kérdésünkre.”
Forrás: The Guardian Fotó: Getty Images
