- Fontos megkülönböztetnünk az izzadásgátlót és a dezodort.
- Az izzadásgátlók alumíniumsó-tartalma az, ami a legtöbb kérdést felveti a használatukkal kapcsolatban.
- Mit mond a szakember? Mennyire veszélyes vagy éppen biztonságos az izzadásgátlók használata?
Valószínűleg mindenkinek ismerős a rutin: mosakodás, törölközés, majd jöhet a dezodor vagy izzadásgátló. Sőt, esetleg mindkettő. De vajon mennyire biztonságosak ezek a szerek? És lehet ezeket együtt használni egyáltalán?
Mi a különbség a dezodor és izzadásgátló között?
„Az izzadásgátló egy olyan szépségápolási termék, ami az izzadás szintjét kontrollálja alumíniumsók segítségével – magyarázta Dr. Janice Johnston bőrgyógyász. – A dezodor a testszag erősségét hivatott szabályozni. Csökkenti a hónaljban élő, testszagot okozó baktériumok mennyiségét.”
Az izzadásgátlók tehát meggátolják az izzadást, míg a dezodor a szagot csökkenti. Sok olyan termék van, amely mindkét típusú anyagot tartalmazza, de vannak, akik csak az egyiket vagy másikat használják.
Miért ellentmondásos az izzadásgátlók híre?
„Korábbi, 1960-as és 1970-es években készült kutatások eredményei szerint az izzadásgátlókban használt alumínium összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór kialakulásával. De a mellrák kockázatának növekedését a számlájára írják, mivel beszivárog a mellkörnyéki nyirokrendszerbe” – magyarázta Dr. Johnston.
Tényleg olyan kockázatosak az izzadásgátlók?
Valóban megfigyelték alumínium jelenlétét az Alzheimer-kórban szenvedők agyában. Tudományosan ugyanakkor nem bizonyították, honnan származik az a túl nagy mennyiségű alumínium. Külső forrásból, és így hozzájárulva a betegség kialakulásához, vagy éppen a betegség miatt rakódik le?
Mindannyian érintkezünk alumíniummal nap mint nap. Természetes módon megtalálható ez a fém a talajban, vízben, sőt, az ételeinkben is. Az izzadásgátlók rendeltetésszerű használata nem jelent nagyobb alumíniumnak való kitettséget ezeknél. Nem olyan, mintha egy alumíniumkohóban dolgoznánk.
A legfrissebb kutatások mára tisztázták, hogy nem okoz Alzheimer-kórt az izzadásgátló, és számos tanulmány eredményei kimutatták, hogy a mellrákkal sincs összefüggésben.
Mi baj lehet akkor az izzadásgátlókkal?
Egy másik, gyakran emlegetett probléma az izzadásgátlókkal kapcsolatban maga a működésük. Tulajdonképpen azzal gátolják meg az izzadást, hogy eltömítik a mirigyeket. Sokan úgy vélik, hogy emiatt a méreganyagok nem tudnak távozni a szervezetünkből. Ez azonban nem igaz.
„A test méreganyagai nem az izzadsággal távoznak. A méregtelenítést a vese és a máj végzi, nem az izzadságmirigyek” – magyarázta el a szervezetünk működését Dr. Michelle Henry bőrgyógyász szakorvos.
Nem tudunk tehát kiizzadni semmit, a vizelettel és széklettel távoznak a szervezetünk számára káros vagy felesleges anyagok belőlünk. A mellrákot sem lehet kiizzadni, és az Alzheimer-kór plakkjai sem azért rakódnak le, mert az izzadásgátló miatt nem távoztak a testünkből. Ugyanakkor allergiát válthatnak ki az izzadásgátlók összetevői.
Természetes módon a testszag ellen
A szakemberek szerint tehát az izzadásgátló használata tudományos szempontból biztonságos, ha nem vagyunk érzékenyek a benne található anyagokra. Természetesen vannak természetes alternatívái az izzadásgátlónak, ha inkább ezeket részesítenénk előnyben:
- Borotválás vagy gyantázás: ha szőrtelenítjük a hónaljunkat, kevesebbet izzadunk és a testszagot okozó baktériumok is kevésbé tudnak megtapadni az adott testrészen.
- Készítsük el a saját dezodorunkat: ha minimalista dezodort szeretnénk, szódabikarbónából és vízből készítsünk pasztát, ezzel kenjük a hónaljunkat. Ha citromlevet vagy mogyoróolajat adunk hozzá, biztosítjuk a kellő krémességet, és még hatékonyabb lehet a testszag ellen a házi dezodorunk.
- Táplálkozzunk egészségesen: bizonyos ételek ugyanis fokozzák az izzadást. A finomított élelmiszerek, alkohol, koffein, fűszeres ételek hatására sokkal erősebben izzadhatunk. A sok víz, zöldségek, banán és általánosságban a kalciumban gazdag ételek viszont izzadáscsökkentő hatásúak.
Forrás: Huffington Post Fotó: Getty Images