Spárgaszagú vizelet: mi okozza és miért érzik csak egyesek?

Miután spárgát ettünk, a vizetelünk szaga erős, édeskés aromájú lesz.
Mitől függ, hogy érezzük-e a vizelet spárgaszagát?
Mennyi spárgát kell ennünk, hogy a vizeletünk szaga megváltozzon?

Már évszázadokkal ezelőtt felfigyeltek az emberek arra, hogy a vizeletük fura szagú lesz, miután spárgát esznek. Mindenkinél megváltoztatja a pisi szagát a spárga, viszont nem mindenki érzi ezt a fura, édeskés aromát. Sőt, az is előfordulhat, hogy ha például a párjuk végezte a kisdolgát, és utána bemennek a fürdőszobába, érzik a spárgaszagot, viszont a saját vizeletüknél nem.

Mitől függ, hogy érezzük-e a spárgaszagú vizeletet? Mennyi spárgát kell ennünk, hogy ez a szag erőssé váljon? Jelent bármit, hogy a szaglásunk képes észlelni a spárgaevés után a vizelet furcsa szagát?

Büdös vagy kellemes a spárgaszagú vizelet?

Még 1731-ben egy skót matematikus és orvos, John Arbuthnot írta le először, hogy a spárga „roppant kellemetlen szagú vizeletet idéz elő”. De nem mindenki szerint olyan büdös a spárgaszagú pisi. Például Az eltűnt idő nyomában neves francia írója, Marcel Proust szerint a spárga vizeletre gyakorolt hatása „a szerény éjjeliedényt illatos parfümök bokrává” változtatja.

Most, hogy itt a spárgaszezon, valószínűleg előjön a kérdés a grillezett zöldség fogyasztása közben is. Itt szembesülhetünk azzal is, hogy vannak, akik egyszerűen nem érzik, hogy a spárga bármilyen hatással lenne a vizeletükre. Vannak, akik ezt el sem tudják képzelni, olyan erős spárgaszagot éreznek pisiléskor néhány órával az evés után. De az a bonyolult helyzet is előállhat, hogy míg a párjuk vizeletén érzik például az édeskés spárgaszagot, a sajátjukon nem.

Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy vannak, akiknél megváltoztatja a pisi szagát a spárga, míg másoknál nem. Valójában mindenkinél spárgaszagú lesz a vizelet, csak az emberek harmada nem érzi ezt a szagot. Vagy mégsem?

Mennyi ember nem érzi valójában a spárgaszagot a vizeletben?

Miért nem érzi mindenki a spárgaszagot a vizeleten?

Őrült kísérletnek hangzik, amikor önkénteseknek mások pisijét kell kiszagolni. Pedig pont így vizsgálta 1956-ban a brit kutatócsoport a spárgaszagú vizeletet. Azt ellenőrizték, hogy valóban csak az emberek kevesebb mint fele érzi a spárga fogyasztása utáni édeskés szagot a vizeleten, ami feltételezésük szerint egyetlen génhez köthető tulajdonság.

Egy másik, 1987-es brit vizsgálatban ugyanerre a következtetésre jutottak.

Árnyalja a képet, hogy egy amerikai kutatásban, amit 1985-ben készítettek, azt figyelték meg, hogy az emberek 79 százaléka érzi, míg egy 2010-es vizsgálatban közel 92 százalék volt az arány. Ebből arra következtettek, hogy etnikai különbségek is szerepet játszanak abban, érezzük-e a spárgaszagot a vizeleten.

Mitől lesz büdös a pisi spárgaevés után?

Többször vizsgálták azt is, mi okozza a vizelet szagának megváltozását, miután spárgát eszünk. A jellegzetes aroma egy kénvegyület miatt alakul ki, ezt metanetiolnak nevezik. Az 1956-os kutatásban voltak olyan spárgafogyasztók, akiknél megjelent a vizeletben a vegyület, míg másoknál nem. De a kutatók ekkor csak magában a vizeletben keresték a kénszármazékot, pedig a pisilés során a vizelet szaga az, ami párolog, így nem is található meg magában a pisiben a metanetiol feltétlenül.

A későbbi kutatásokban már gázkromatográffal a vizelet párolgását is elemezték. Így négy olyan vegyületet találtak, ami a spárgaszagú pisiért felelős:

A legerősebb szagot a metanetiol és a dimetil-szulfát adja, ezek egyfajta rohadtkáposzta-aromát árasztanak.
A másik két vegyület inkább édeskés illattal árnyalja a spárgaszagot.

Fontos tény, hogy nem magában a spárgában vannak ezek a vegyületek, amikor sütjük-főzzük a spárgát, ezek lebomlanának a hőhatás miatt. A spárgában úgynevezett spárgasav található. Viszont azt még nem sikerült bizonyítani egyetlen vizsgálatnak sem, hogy ez okozná a spárgaszagot a vizeletben.

Mit jelent, ha valaki nem érzi a spárgaszagot a vizeleten?

A kutatások tehát azt találták, hogy nem ugyanolyan az aránya a társadalmon belül azoknak, akik érzik (vagy nem) a spárgaszagú vizeletet az egyes nemzetiségek között. Például amikor Izraelben végeztek szaglásos vizsgálatot, csak a résztvevők 10 százaléka érezte a spárgaszagot, míg Kínában 24 százalék.

Elméletben lehetséges a tudósok szerint, hogy hiányzik egyes embereknél az enzim, ami meggátolná, hogy érezzék a spárgaszagot a vizeletben. Ám erre egyelőre nem találtak megdönthetetlen bizonyítékot.

A legfrissebb vizsgálat szerint, amit Philadelphiában végeztek, csak egyetlen olyan személy volt az alanyok között, akinél se nem jelent meg a vizeletben a spárgaszagot előidéző kémiai anyag, se érezni nem volt képes mások vizeletén.

Pont emiatt gondolja azt a kutatás vezetője, hogy egyetlen gén állhat annak hátterében, hogy valaki érzi-e a spárgaszagú vizeletet. De ez a gén arra nincs hatással, hogy termelődik-e a vizeletben a metanetiol. De akinél nem termelődik, ott mi történik a spárgával? És ha többet ennének belőle, vajon akkor sem lenne spárgaszagú a vizeletük? Esetleg a széklettel ürül ki náluk az erős szagú kémiai anyag?

Tehát pontosan még mindig nem tudjuk, miért is és hogyan lesz spárgaszagú a vizeletünk. De ha meg is fejtené a tudomány, akkor sem tudnánk, miért találja valaki elviselhetetlenül büdösnek, mint Arbuthnot, míg mások üdítően kellemesnek, mint Marcel Proust a spárgaszagot.