- Nem csak a mikroműanyagok miatt lehet veszélyes az egészségünkre, ha műanyag palackból iszunk nyáron.
- Kulacsból milyet célszerű választanunk és mit tölthetünk bele?
- Baj, ha újratöltjük a PET-palackot?
Nyáron fontos a folyadékpótlás. Ha környezettudatosak vagyunk, és nem akarunk hulladékot termelni, viszünk magunkkal innivalót nyáron, bárhova is indulunk. A kérdés csak az: miben? A mikroműanyagokról sokat hallhatunk, de vannak más mérgező vegyi anyagok is a műanyag palackokban? Milyen kulacsot érdemes választanunk, ha meg akarjuk őrizni az egészségünket?
A legfontosabb kérdések a PET-palackokkal kapcsolatban
1. Baj, ha újratöltjük a PET palackot?
Ha többször használjuk újra a műanyag flakonokat, egyre nagyobb az esélye, hogy baktériumok vagy penészgombák szaporodnak el a belső falán. Különösen akkor, ha nem tisztítjuk alaposan, vagy hosszabb ideig hagyjuk benne állni az italunkat.
A nem megfelelően szárított palackokban penészgombák is megtelepedhetnek, amelyek spórái allergiás reakciókat és légzőszervi problémákat idézhetnek elő. A baktériumok fertőzéseket okozhatnak, és toxikus anyagok felszabadulását is okozhatják, amikor újratöltve ismét iszunk a PET-palackból.
2. Vannak mérgező anyagok a PET-palackokban?
A baktériumok és penészgombák mellett gyakorlatilag minden műanyag italcsomagolás, a többször használt PET-palack – de a műanyag kulacsok is – mikroműanyagok forrásai. Mivel idővel elhasználódnak, mikrorepedések jelenhetnek meg rajtuk, amelyek mikroműanyagokat bocsáthatnak ki. Ezek bejuthatnak az italba és végül a szervezetbe is.
A műanyag csomagolás sok esetben tartalmazhat az italokba kioldódó kockázatos vegyi anyagokat is. Egészen pontosan 906 olyan vegyi anyag van, amely feltehetően megtalálható műanyag csomagolásokban, derül ki a CPPdb (Chemicals associated with Plastic Packaging Database) adatbázisából.
A 906-ból 63 vegyi anyag a legrosszabb besorolást kapta az emberi egészségre gyakorolt veszélyek szempontjából az uniós CLP rendelet szerint, 68 pedig a környezeti veszélyek szempontjából számít problémásnak.
3. Melyik vegyület a legveszélyesebb a műanyagban?
A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kemikália, amit az élelmiszeripar is nagy mennyiségben használ: étel- és italtárolók, üdítőitalos és ásványvizes palackok, ételhordók, műanyag edények bevonataként.
A biszfenolok azért kerültek a figyelem középpontjába, mert kioldódhatnak a csomagolásból a használat során, ráadásul a hosszas tárolás, melegítés, napsugárzás, mikrohullámok még fokozhatják is a kioldódó mennyiséget. „Ezért, ha melegben tartjuk, például napon kocsiban hagyjuk a PET-palackot, az gyorsíthatja e kockázatos vegyi anyagok kioldódását” – mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere.
4. Mit okoznak a szervezetünkben a biszfenolok?
A biszfenolok már egész alacsony dózisban is felboríthatják a hormonrendszer működését, károsíthatják mind a női, mind a férfi a termékenységet. A hormonrendszeren keresztül befolyásolhatják a testi folyamatokat – a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet, és olyan hormonális zavarokért felelősek, mint a korai serdülés, az elhízás, és a fejlődő idegrendszerre is kockázatot jelentenek.
A PET-palackok alapesetben mentesek biszfenoloktól, de a műanyagok újrahasznosítása során gyakran szennyeződnek, és a biszfenol-A megjelenhet bennük, egyértelműen magasabb arányban.
Mivel a hormonkárosító biszfenol-A-t (BPA) már több termékcsoportban is betiltották, ezért a gyártók egyre növekvő mennyiségben egyéb típusú biszfenolokkal váltják ki a BPA-t, amelyek hasonlóan kockázatosak lehetnek az egészségre. „Mivel ezekre még nincs elég tesztelés, vagyis elég elmarasztaló eredmény, addig használják is őket. Betiltás után a gyártók pedig egy újabb változattal állnak elő, és a teljes folyamat kezdődhet elölről. Ezért a célunk, hogy minden biszfenolt tiltsanak be” – mondja Dénes Júlia.
Jobb a kulacs, mint a PET-palack?
A műanyag kulacs még akkor sem feltétlenül biztonságos, ha BPA mentes
A fémkulacs a legbiztonságosabb választás, ha környezettudatos emberként utántölteni szeretnénk csapvízzel az italos flaskánkat. Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene figyelnünk egy sor dologra a kulacs kiválasztásánál:
- Az átlátszó, plexiszerű polikarbonát műanyag kulacsokból kijuthatnak biszfenolok, különösen forró vagy savas folyadék hatására.
- Az alumíniumkulacsokból is BPA szivároghat ki, ha epoxigyanta bevonatú.
- A polipropilén bár biztonságos műanyag, de viszonylag hamar elkezd kopni és így mikroműanyag kerülhet az italunkba. Ha látjuk, hogy kopott, ne használjuk többet ivásra!
Biztonságosabb választások
„Ha sok éven át használjuk, mindig újratöltjük és megfelelően tisztítjuk, a saját kulacs garantáltan fenntarthatóbb és egészségesebb választás az eldobható palackos vagy dobozos italoknál” – mondja Dénes Júlia vegyész. „Mivel azonban ebből is juthatnak mikroműanyagok és kockázatos vegyi anyagok az italunkba, érdemes odafigyelni, hogy milyen anyagból készült, mennyire jól tisztítható a kulacs, amit veszünk. Vannak biztonságosnak jelölt BPA-mentes műanyag kulacsok, de tudjuk, hogy a biszfenolok közül nem csak a BPA veszélyes az egészségre” – teszi hozzá.
A bevonat nélküli, élelmiszer-csomagolásra alkalmas rozsdamentes acélkulacsok a legbiztonságosabbak, mivel ezekből nem szabadna vegyi anyagnak az italba jutnia. „Esetükben fontos, hogy kerüljük benne a savas italok, például a citromos tea tárolását, mert ezek fémek kioldódását okozhatják. Emellett a rozsdamentes acélkulacsok nikkelt tartalmazhatnak, ami az arra érzékeny embereknél allergiás reakciót válthat ki. Figyeljünk arra is, hogy ne legyen műanyag vagy egyéb bevonat a palack belsejében” – magyarázza Dénes Júlia.
A savas közeget – például ha limonádét, gyümölcslevet töltenénk a kulacsba – egyedül az üvegcsomagolás bírja jól. Ezért a többször használatos italcsomagolásra a műanyagoknál eggyel biztonságosabb alternatívát jelentenek a hagyományos anyagból, így a rozsdamentes acélból és üvegből készült termékek.
Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete, Fotó: Getty Images, Unsplash
