- A boldogság keresése minden korban foglalkoztatta az emberiséget, nem véletlenül kutatja folyamatosan a pszichológia tudománya és tárgya megannyi filozófiai értekezésnek.
- Tényleg genetikailag meghatározott és elrendeltetett, hogy egy bizonyos életkorban boldogtalanok legyünk?
- A boldogsággörbe az ember elégedettségének útját mutatja életünk során.
Mindannyian keressük a boldogságot. Elolvassuk a boldogságról a könyveket, hogy válaszokat találjunk, zenét hallgatunk, miután kiderült, milyen dalok tesznek boldoggá minket. Naplót írunk vagy meditálunk. De mi van akkor, ha egy bizonyos életkorban egyszerűen a belénk kódolt gének miatt nem lehetünk boldogok?
Mi az a boldogság görbe?
Az 1970-es években elemezték közgazdászok, pszichológusok és szociológusok, a történelem folyamán hogyan alakult az emberek jólléte az életük során az egyes korokban. A vizsgálatból született meg a boldogsággörbe, amit neveznek életkorparadoxon-görbének is.
Eszerint a boldogságunk életünk során egy U alakú utat jár be, aminek a legmagasabb pontján vagyunk a legelégedettebbek, az aljára érve pedig a legboldogtalanabbak. Nem nagyon kell megmagyarázni, miért a gyermekkorunkban vagyunk a lehető legboldogabbak és ahogy szembesülünk a felnőttséggel járó kötöttségekkel, miért leszünk egyre boldogtalanabbak.
A tudomány szerint ekkor vagyunk a legboldogtalanabbak
David Blanchflower és Andrew Oswald, a Dartmouth és a Warwick Egyetem közgazdaságtan professzorai úttörő munkát végeztek a boldogsággörbe és az életkor összefüggésének felrajzolásával. 70 különböző országból gyűjtötték össze és elemezték 2 millió ember adatait. Azt a következtetést vonták le, hogy a negyvenes és ötvenes éveink között a depresszió, stressz és szorongás tünetei sokkal több embernél mutatkoznak, mint más életkorokban.
„Vannak, akiknél ezek a tünetek erősebbek, mint másoknál, de átlagosan ez a minta. Férfiaknál és nőknél, egyedülállóknál és házasoknál, gazdagoknál és szegényeknél, gyerekeseknél és gyerekteleneknél egyaránt. Azt egyelőre senki sem tudja, miért történik ez” – mondta Andrew Oswald.
A legboldogtalanabbak egészen pontosan 47,2 éves korunkban vagyunk, a fejlődő országokban ez az életkor 48,2 év. Valami evolúciósan a génjeinkbe kódolt dolog okozza ezt az egyetemes jelenséget a szakemberek szerint.
Jó hír, hogy egy kanyar után, ha elmúltak a negyvenes éveink, visszatér a boldogság
Életközépi válság és boldogtalanság 47 évesen
Az egyik lehetséges magyarázata annak, miért 40 és 50 éves kor között ér utol mindenkit a boldogtalanság, hogy már nincsenek illúzióink az élettel kapcsolatban. A rengeteg kötelesség sokkal több stresszt jelent, ami hatással van a lelki jóllétünkre. Ezt nevezik a pszichológiában életközépi válságnak is, amit a 40-es éveikben járókat érintő munkahelyi, életkorral kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés, a füstbe ment álmok és célok, valamint a megszaporodó egészségügyi problémák okoznak.
Ez a boldogtalanság nem tart szerencsére örökké. A szakemberek úgy látják, 50 éves korral visszatér a boldogság. Hogy miért? Egyszerűen bölcsebbek leszünk és alkalmazkodunk a megváltozó testünkhöz és életünkhöz. Átalakul a fontossági sorrendünk és sokkal inkább olyan dolgokat csinálunk és olyan kapcsolatokat ápolunk, amik elégedetté tesznek.
„50 felett már képessé válunk arra, hogy hálásak legyünk azért, amink van. Már nem azt kergetjük, amink még nincs. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy boldogok legyünk újra” – mondta Blanchflower.
Forrás: Marie Claire Spain, fotó: Unsplash, Getty Images
