- Azért is fontos, hogy komolyan vegyük az inzulinrezisztenciát, mert számos más krónikus betegség kockázatát növeli.
- Jó hír, hogy az inzulinrezisztencia megelőzhető, sőt, vissza is fordítható.
- Végigvesszük, milyen szerepet játszik az inzulin a szervezetünkben, milyen kapcsolatban áll a diabétesszel, hogyan ismerhető fel és mikor gyanakodjunk rá.
Az inzulinrezisztencia népbetegség. Magyarországon 1,1 millió ember szenved diabéteszben. Az inzulinrezisztenciások száma ennél is több. Azért nem lehet pontos számot mondani, mert az esetek nagy részében nem derül rá fény, csak amikor már kialakult a kettes típusú cukorbetegség.
Pedig nagyon fontos lenne, hogy időben észre vegyék az inzulinrezisztenciát. Ugyanis a megfelelő kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal a folyamat még visszafordítható lenne. Végigvesszük, milyen szerepe van az inzulinnak a szervezetünkben, milyen összefüggésben van a cukorbetegséggel, hogyan ismerhető fel és mikor gyanakodjunk rá.
Mi az inzulinrezisztencia?
Amikor szénhidráttartalmú ételt eszünk, a testünk lebontja a szénhidrátot cukorra, ami a szervezet első számú energiaforrása. Erre mintegy válaszreakcióként a hasnyálmirigy az inzulin nevű hormont termeli.
Az inzulin segíti a glükóz továbbjutását a véráramból a sejtek felé, ahol hasznosulhat energiaként. A hormon ezenkívül a felesleges glükózt eltárolja a májban, hogy később felhasználhassa a szervezetünk, amikor szükség lesz rá.
Ha a sejtjeink nem válaszolnak megfelelően az inzulinra, kialakulhat az inzulinrezisztencia. „Ha sokáig és rendszeresen eszünk túl sokat, a sejtjeink elfáradnak a túl sok glükóztól, és nem reagálnak az inzulin hormonra – magyarázta Dr. Michael Henderson belgyógyász, hasnyámirigy- és diabétesz-specialista. – Ennek hatására a hasnyálmirigy még több inzulint kezd termelni, hogy ellensúlyozza a túl sok vérben maradt glükózt. Ha a hasnyálmirigyünk nem tud lépést tartani ezzel a folyamattal, megemelkedik a vércukorszintünk.”
Ha a vércukorszint magas a nagy mennyiségű inzulin ellenére is, kialakul a diabéteszt megelőző állapot vagy kettes típusú diabétesz. Az inzulinrezisztencia jelen lehet az egyes típusú diabétesznél is. Ennél a betegségnél a hasnyálmirigy nem termel inzulint.
Mi történik a testünkkel, ha inzulinrezisztenciánk van?
A legtöbb esetben az inzulinrezisztencia nem okoz tüneteket, panaszokat. Pont emiatt nehéz felfedezni, és gyakran csak a rendszeres éves szűrővizsgálatnál véletlenül derül rá fény, vagy várandósság alatti cukorterheléses vizsgálatnál. Ám pont emiatt olyan fontosak a rendszeres szűrések.
Lehet inzulinrezisztenciánk anélkül, hogy diabéteszesek lennénk. Ugyanakkor ha már tüneteket tapasztalunk, az intő jel, hogy közel járunk a kettes típusú diabétesz kialakulásához, vagy már ki is alakult.
- Jó eséllyel nincsenek tüneteink inzulinrezisztencia esetén Jó hír, hogy ha időben felfedezik, hogy inzulinrezisztenciánk van, még jó eséllyel visszafordítható a folyamat. Ezért is olyan fontos a rendszeres laborvizsgálat, ahol kiderülhet, ha magas a vércukorszintünk.
- Fáradtnak és éhesnek érezzük magunkat folyton A glükózra szükségünk van, hogy működjünk. Ha a sejtek nem hasznosítják a glükózt, ami a véráramban marad, nem lesz erőnk, energiánk, tehát fáradtak és éhesek leszünk.
- Sötét foltok alakulhatnak ki a bőrünkön Az inzulinrezisztencia jele lehet, ha a bőrünkön sötét, bársonyos tapintású részek jelennek meg. Leggyakrabban a könyök, hónalj, térd, arc, talpak vagy a mell alatti terület lehet érintett.
- Megszaporodnak a fibrómák a bőrünkön Ártalmatlan jelenség a bőrön a fibróma, ám ha hirtelen sok jelenik meg, az utalhat inzulinrezisztenciára vagy kettes típusú cukorbetegségre.
- Hízás is lehet az inzulinrezisztencia jele Ha az inzulinszintünk magas, a cukor a májban és az izmokban raktározódik. A túl sok inzulintól azonban hízhatunk. Amikor a túl sok cukor már nem fér a májba vagy az izmokba, testzsírként tárolja a szervezetünk. Ez ördögi kör, mivel a hízás tovább ronthatja az inzulinrezisztenciát.
Mi okozza az inzulinrezisztenciát és kik vannak veszélyben?
Ahogy a legtöbb betegség esetében, az inzulinrezisztenciánál is vannak kockázati tényezők és kiváltó okok.
- túlsúly vagy elhízás
- mozgásszegény életmód
- ha közeli rokon kettes típusú diabéteszben szenvedett
- policisztás ovárium szindróma (PCOS)
- terhességi diabétesz
- 45 éves kor feletti életkor
- étrend, ha többet eszünk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, illetve az állati eredetű zsírok és finomított cukor
Hogyan kezelhető és előzhető meg az inzulinrezisztencia?
Az inzulinrezisztencia legjobb kezelése a megelőzés, amihez az életmódunkon kell változtatnunk. Mutatjuk, a szakember szerint mi a 4 legfontosabb dolog ahhoz, hogy megelőzzük az inzulinrezisztencia kialakulását. Ezek segíthetnek a folyamat visszafordításában is.
- Több növényi eredetű táplálék Egy 2019-es kutatás szerint a főként növényi élelmet tartalmazó étrend csökkenti a kettes típusú diabétesz és inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét.
- Rendszeres testmozgás Célként kitűzhetjük a heti 150 perc mozgást. Amikor aktívak vagyunk, az izmok felhasználják a glükózt a vérünkből, ami segít csökkenteni a vércukorszintet. A kutatások még 24 órával a sportolás után is az inzulinérzékenység javulását mérték. Legjobb a súlyzós edzés, gyaloglás, úszás, jóga és kerékpározás.
- Egészséges testsúly elérése Már a testsúlyunk 5-7 százalékos csökkenése is kedvező hatással lehet az inzulinrezisztenciára.
- Egészséges életmód Az olyan káros szokások, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, illetve a stressz és rossz alvás mind ronthatják az inzulinrezisztenciát. Maga az alváshiány is vezethet az inzulinrezisztencia kialakulásához.
Az inzulinrezisztencia lassan, évek alatt fejlődik ki. Ebből alakul ki a diabéteszt megelőző állapot és a kettes típusú diabétesz. Van tehát időnk és lehetőségünk, hogy időben elcsípjük ezt a folyamatot. Sőt, az inzulinrezisztencia a megfelelő étrenddel és életmóddal vissza is fordítható.
Forrás: Eating Well, fotó: Unsplash