- A mai gyerekeknek nagyon leszűkültek a lehetőségeik, ahol a természettel szoros közelségbe kerülhetnének. Ez sem a testi, sem a lelki egészségüknek nem tesz jót.
- A földben, sárban élő mikroorganizmusok elengedhetetlenek az immunrendszer működéséhez, edzésben tartásához.
- A higiénia hipotézis mára megdőlt, ám az tény, hogy a mikroorganizmusokra szükségünk van ahhoz, hogy csökkentsük a krónikus betegségek esélyét. Ám nem minden mikroorganizmusra.
- A testi-lelki jótékony hatások tudatában sok óvoda és iskola fektet egyre nagyobb hangsúlyt a természettel való kapcsolódásra.
„Ne legyél koszos! A ruhádra vigyázz!” – valószínűleg a legtöbb családban ezek visszatérő szólamok voltak, amikor a szülők elszántan próbálták megelőzni, hogy a gyerekeik foltot ejtsenek játék közben a legjobb ruháikon. Ám akár csak szaladgáljanak a füvön, fára másszanak vagy fogócskázzanak, bújócskázzanak, megúszhatatlan, hogy a fehér előbb zölddé, majd barnává, esetleg feketévé változzon a nap végére.
Ma már sok szülő inkább azt kívánja, bárcsak lenne lehetősége a gyerekének valahol összeszedni egy kis koszt. Az urbanizációval, a videójátékok és a közösségi oldalak hatalomátvételével egyre kevesebb időt töltenek a gyerekek a szabadban. Sokaknak pedig egyszerűen nincs is esélye arra a rekortánnal borított játszótereken, hogy összepiszkolja magát.
A sárral és kosszal való minél szorosabb érintkezés nagyon hasznos az egészségünknek
Amit a folttisztítókon és a mosáson nyernek a szülők, azt a gyerekük egészségén veszítik el. Egy friss kutatás eredményei szerint a szabadban összeszedett kosz fontos a szervezetünk jó mikroorganizmusai számára. Segít az immunrendszert edzésben tartani és felépíteni az ellenálló képességet egy sor betegséggel, köztük az allergiával, asztmával, sőt még a depresszióval és szorongással szemben is. A szabadban eltöltött idő alatt a földdel, sárral olyan mikroorganizmusok jutnak a testbe, amik a gyerekek egészségére jótékony hatással vannak. És ez csak a jéghegy csúcsa, a tudomány még csak most kezdi kapizsgálni az egész folyamat működését.
Jókedvű gyerek a koszos gyerek
A szabadtéri játék jótékony lelki hatásainak egy részét már jól feltérképezték a kutatók. Az agyunk működése javul a természetben, az észlelési rendszerünk különösen jól érzi magát, ha a vadonban vagyunk. (Ideje felhúzni a túrabakancsot, és elindulni egy őszi túrázásra!)
Ez azt is jelenti, hogy a természet a tökéletes ingerkörnyezet az ember számára, feltöltődik az agyunk, ha fáradt, és már képtelenek vagyunk koncentrálni. Ezt támasztja alá az a 2009-es kutatás is, melyben ADHD-s gyermekeket vizsgáltak. Azt figyelték meg, hogy sokkal jobban tudtak koncentrálni, ha előtte 20 percet a parkban sétálhattak, mintha ugyanúgy 20 percet városi környezetben, utcán gyalogoltak volna. A fűvel és fákkal való testközelség teljesen más, sokkal jobb hatással volt az agyra.
A homokozás, sarazás – távol a szobától és osztályteremtől – ráadásul segít a gyermekeknek, hogy megbirkózzanak olyan érzelmekkel, melyekkel más környezetben nagyon nehezen tudnának. Ezt a módszert használják a gyerekek pszichoterápiájában is, homokozó terápiának hívják. Itt apró figurákkal játszhatnak homokozóban, hogy ez segítsen kifejezni a gondolataikat és érzéseiket olyan esetekben is, amikor másképp nehézséget okoz szavakba önteni érzelmi állapotukat.
Kinti játéktól lesz erős a gyerek
Ha a szabadban való játék jótékony testi hatásairól van szó, kétségtelenül az egyik legnyilvánvalóbb az erősödés. Ha a gyerekek sok időt töltenek odakint, fára mászva, fogócskázva izmosodnak és erősödnek, így kevésbé fenyegeti őket az elhízás kockázata. Ez támasztotta alá Elizabeth Gershoff, a Texas-i Egyetem antropológiaprofesszorának kutatása is.
A legfrissebb felfedezések szerint azonban az is egyre biztosabb, hogy kevésbé látható módon is erősíti a szervezetet a szabadtéri játék: a koszban és sárban található apró kis mikroorganizmusok lehetnek a titok nyitja.
Régi barát és higiénia
Valószínűleg nincs már olyan ember, aki ne hallott volna a higiénia hipotézisről. Először az 1980-as években vált ismertté. Eszerint annak, hogy a 20. században visszaszorultak a gyerekbetegségek, lett egy nem várt mellékhatása is az emberek immunrendszerére nézve: hajlamossá vált a szervezetünk túlreagálni a legenyhébb ingert is. Ennek következménye az asztma, szénanátha és ételallergia járványszerű terjedése.
Mára egyre több tudós cáfolja a higiénia hipotézist, ugyanakkor a kézmosás fontosságát például senki sem vitatja. És az is roppant káros és rossz kiindulási pont, hogy a fertőzések mind, kivétel nélkül, előnyös hatással vannak a gyerekünk számára. „Közegészségügyi szempontból mindenképp problematikus a higiénia hipotézis” – mondta dr. Christopher Lowry, a Coloradói Egyetem belgyógyászprofesszora, a neuroendokrinológiai laboratórium vezetője.
A régi barátok, jó mikroorganizmusok a sárban lapulnak
Ehelyett inkább azt mondhatjuk, hogy a nem fertőző organizmusok az a láncszem, amit eddig kerestünk, nem azok a mikroorganizmusok, melyek megbetegítik a gyerekeket. Ezek a régi barátaink az evolúció minden lépcsőfokán velünk voltak. Többnyire ártalmatlanok és arra készítik fel az immunrendszert, hogy aktívabb és éberebb legyen, ne reagáljon úgy, mintha bármilyen inger potenciális veszélyforrás lenne.
Ezekkel a régi barátokkal a természetben töltött idő alatt találkozhatunk. A városok növekedésével, az egyre kevesebb szabadban töltött idővel, sok gyereknél hiányzik ez a találkozás a természettel, ami azt is jelenti, hogy az immunrendszerük sokkal érzékenyebb bármilyen fenyegetésre, és sokkal nagyobb eséllyel túlreagálja ezt.
Számos tanulmányt készítettek már a témában. Volt olyan, amelynél azt mutatták ki, hogy akik mezőgazdasági környezetben nőnek fel, azoknál kevesebb az asztma, allergia vagy az olyan autoimmun betegségek kialakulásának esélye, mint a Crohn-betegség.
A jó hír, hogy ezek a jótékony mikrobák nemcsak szájon át kerülhetnek az emésztőrendszerünkben élő jótékony mikroorganizmusokkal kölcsönhatásba, hanem a bőrünkön keresztül is. „A bőrön is számos mikrobafaj él – magyarázta dr. Michele Antonelli, az olaszországi Reggio Emilia tartomány orvosa, számos ezen alapuló terápia kidolgozója. – Az olyan problémákkal küzdő embereknél, mint az atópiás dermatitisz, ekcéma vagy pikkelysömör, jelentős javulás érhető el, ha a bőrükön élő flóra javul. Minél sokszínűbb ez a mirkobiom, annál jobb. Ezek a mikroorganizmusok számos krónikus betegségben – például az artirisznél is – fontos szerepet játszanak.”
Koszt a kiskonyhába!
A testi-lelki jótékony hatások tudatában sok óvoda és iskola fektet egyre nagyobb hangsúlyt a természettel való kapcsolódásra – erdei iskola, rendszeres napi játszóterezés olyan helyen, ahol nem csak steril környezetben játszhatnak a gyerekek, tanösvények megismerése, kirándulások és sarazós játszóterek segítik, hogy a gyerekek minél többet játszhassanak a koszban. „Sok óvodában és iskolában egyre tudatosabbak azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek nem töltenek elég időt szabadtéren” – mondta Marilisa Modena, iskolatervezésre specializálódott építész, a Zeroseiplanet alapítója, mely egy olyan olasz kutató- és tréningközpont, ahol a szabadtéri játékra fókuszálnak. „Keressük folyamatosan azokat a módszereket, melyekkel megteremthetjük a lehetőséget azokra az aktivitásokra, ami 50 évvel ezelőtt még evidencia volt a gyerekek számára, de ma már nem.”
Nincs jobb játék egy sárpogácsánál a gyerekek számára
A jövőbeni kutatásokkal lehetővé válik, hogy tovább gazdagítsák az otthoni és iskolai kertek talaját jótékony mikroorganizmusokkal, egyre több helyen tudjanak kialakítani költséghatékony sarazós játszósarkot, amihez alapvetően semmilyen drága alapanyag nem szükséges. Egy régi asztal, a konyhában már nem használt lábosok, serpenyők, némi föld és víz segítségével a gyerekek számára paradicsommá változtathatunk egy egészen kicsi sarkot. Ha szofisztikáltabbak akarunk lenni, fiókos szekrényt is beállíthatunk, melynek rekeszeit kavicsokkal, kövekkel, homokkal és növényekkel tölthetjük meg.
Ahogy a kis sárséfek dolgoznak a konyhájukban és szárnyal a képzeletük, úgy lesznek egyre koszosabbak, egyre boldogabbak és az immunrendszerük egyre erősebb.
Forrás: BBC Future Fotó: Getty Images, Unsplash
