Nem lehet csak kenyéren élni. És nem csak azért, mert egy hónap után már a skorbut jeleit tapasztalnánk magunkon egy ilyen kísérletben. A legjobb az, ha változatos az étrend, mindent tartalmaz a megfelelő mennyiségű C-vitamintól a vason át az aminosavakig – anélkül, hogy gondolkoznunk kellene rajta, nem marad-e ki valami. Még a legdivatosabb diéták is – melyek egyébként kizárnak egy sor élelmiszert – ügyelnek azért arra, hogy megfelelő legyen a tápanyagok egyensúlya. Ám ha eltekintünk attól, hogy teljesen valószerűtlen az a forgatókönyv, hogy csak egyetlen élelmiszeren kell élnünk, mégis érdekes megnézni, van-e olyan étel, ami tápanyagszempontból jobb és kielégítőbb, mint mások? Hozzájuthatunk mindenhez, amire szükségünk van, például csak krumpliból, csak banánból vagy éppen csak avokádóból?
Egy dolog biztos, az esélyes versenyzők között nem lesz ott a hús, de a legtöbb gyümölcs vagy zöldségféle sem alkalmas arra, hogy csak azt fogyasztva hosszú ideig életben maradjunk. A hús nem tartalmaz rostot, sem a kulcsfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat. A zöldségekben és gyümölcsökben van ugyan vitamin bőséggel, ám nincs bennük elég zsír vagy fehérje, még akkor sem, ha jelentős mennyiséget fogyasztunk belőlük. Bár a testünknek egyáltalán nincs szüksége olyan sok tápanyagra, mint azt gondolnánk, ám ha valami kimarad, az mégis árt az egészségünknek.
Halálos húsevés
A sarkvidéki felfedező, Vilhjalmur Stefansson írt az észak-kanadai emberek úgynevezett nyúldiétájáról, melynek során csak nagyon sovány húst fogyasztottak, például nyulat. Egy hét után hasmenés, fejfájás, fáradtság és rossz közérzet alakult ki az embereknél. Hogy elkerüljék a tápanyaghiány miatti halált, a nyúldiétán lévőknek sürgősen zsírt kellett bevinniük a szervezetükbe, figyelte meg a kutató. Jon Krakauer híres könyvében, a Vissza a vadonba című műben szintén arra utalt, hogy a jobb sorsra érdemes Chris McCandless szintén a nyúlhúsos diétába halt bele. Valószínű, hogy ez amiatt alakul így, mert a sovány hús összes kalóriája fehérjéből származik, egyetlen gramm zsír vagy szénhidrát nélkül, ami túlterheli és meghaladja a máj fehérjebontó képességét.
Mi marad, ha a hús és a zöldségek nagy része nem jöhet számításba mint olyan élelmiszer, amivel túlélhetjük? „Érdekes módon a krumpli például nem tűnik rossz választásnak” – mondta Jennie Jackson, a glasgow-i Caledoniai Egyetem dietetikus szakértője. Ő írt nemrég az ausztrál Andrew Taylor esetéről, aki egy évig csak krumplit evett, hogy fogyjon.
A krumpli a megoldás?
„A krumplit az teszi különlegessé, hogy keményítős étel, így jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz, emellett számos aminosav is található benne – mondta Jackson. – Ám ha napi 3 kilogramm krumplit eszünk, akkor is csak a napi ajánlott beviteli mennyiség kétharmadát fedezi egy 180 centi magas férfi esetében például.”
A másik baj a krumplival, hogy nem tartalmaz zsírt. Bár Taylor édesburgonyát is fogyasztott, ami ellátta A- és E-vitaminnal, vassal és kalciummal, ám a B-vitamin- és cinkkészletünk például még kifogyhat egy ilyen diétával. Szerencsére az ausztrál fogyókúrázó megúszta a hiánybetegséget, sőt, még fogyott is a krumplievéssel töltött év alatt.
A pudingforgatókönyv
A tápanyagokon kívül azonban van más gátja is annak, hogy nem lehet csak egyetlen ételre szűkíteni az étrendünket. Az emberben van egy beépített mechanizmus, mellyel ösztönösen kerüljük az olyan helyzeteket, melyek tápanyaghiányhoz vezetnének. „Minél többet eszünk egyetlen fajta ételből, annál kevésbé bírja befogadni a gyomrunk. Ezt a pudingforgatókönyvnek nevezem – magyarázta a dietetikus. – Ha mindig ugyanazzal az étellel lakunk jól, hamar eljön az a pont, amikor már képtelenek vagyunk még egy falatot lenyelni belőle. Ha a legfinomabb sütemény, édes puding az, akkor sem.” Ha minden nap ugyanazt esszük minden étkezésre hosszú időn át, egyre nehezebb lesz befogadnunk. (Ki kér három kiló avokádót egy nap?!)
A logika tehát, hogyha lehetséges lenne, hogy egyetlen fajta étellel bevigyünk minden ásványi anyagot, vitamint és megfelelő mennyiségű kalóriát is minden nap, akkor sem tudnánk folyamatosan ugyanazt enni. „Bár kísérleti úton ezt nem bizonyíthatjuk, ám az epidemiológiai adatokból kiderül, hogy a változatos zöldségfogyasztás többet jelent és fontosabb, mint gondolnánk – mondta Jackson. – Lehet, hogy az az étrend, amelyben nem szerepel elég zöldség, azt jelenti, hogy valamikor a jövőben nagyobb esély van a rákos betegségek kialakulására, mint egyébként. Nem tudjuk még pontosan, milyen ételeknek milyen hatása van. Így míg azt pontosan tudjuk, hogy milyen makrotápanyagokra van szükségünk, azt nem tudjuk, mi az, ami hiányzik” – mutatott rá a dietetkus. Jól hangzik tehát, hogy időt, energiát spóroljunk azzal, hogy csak egyetlen fajta ételt együnk állandóan, ám ez a lehető leggyorsabb út nemcsak a betegségek, de az unalom felé is a szakemberek szerint.
Forrás: BBC Future Fotó: Unsplash
