- A reggeli kávétól nem csak felébredünk és lábra kapunk, de kifejezetten jót teszünk a bélrendszerünkben élő jó baktériumoknak.
- Mindenfajta kávé ugyanolyan jó a bélflóránknak?
- Hogyan készítsük el a kávénkat, hogy az a testünknek is a legjobb legyen?
A reggeli kávé nemcsak felébreszt, hanem az emésztőrendszerünkben élő jótékony bélbaktériumok milliárdjainak is lendületet ad. Egyre több kutatás szerint ugyanis bizonyíték van arra, hogy az eszpresszónk pozitívan befolyásolhatja a bélflóránkat, ami jobb általános egészségi állapothoz, sőt hosszabb élethez vezet.
A kávé hatása a bélflóránkra kettős. Egyrészt a koffein stimulálja a bélrendszerünkben élő jó baktériumok számának növekedését. Minél változatosabb a bél mikrobiomjának összetétele, annál jobb.
Másrészt a kávéban található növényi hatóanyagok (polifenolok) csökkentik a szervezet krónikus gyulladásait. A kávé növényi hatóanyaga, az úgynevezett klorogénsav segíti a 2-es típusú diabétesz és a nem alkoholos zsírmáj kialakulásának megelőzését azáltal, hogy táplálja a jó bélbaktériumok egyik típusát, a bifidobaktériumot.
De olyan sokféle módon ihatjuk a kávét! Van különbség a kávé eltérő elkészítési módjainak bélflórára gyakorolt hatása között? Melyik a legjobb kávé, ha jót akarunk a bélbaktériumainknak?
Így hat a bélflóránkra a kávé, ha mindennap isszuk
1. Feketén vagy tejjel?
A szakértők egyöntetűen állítják: a kávé feketén a legjobb, nem cappuccinóként vagy tejjel. Ennek több oka is van:
- A tej meggátolja a növényi hatóanyagok felszívódását, így a kávénk nem fejti ki a bélflórára jótékony hatását.
- A hozzáadott cukor és tejszín kibillenti a vércukorszintet az egyensúlyából, így hozzájárul a kettes típusú diabétesz kialakulásához.
2. Mi a helyzet az instant kávéval?
A kutatások szerint az instant kávéban ugyan a polifenolok és ásványi anyagok még nagyobb mennyiségben is lehetnek, mint az őrölt kávéból készült feketében. Ugyanakkor kétszer akkora mennyiségben tartalmazza az úgynevezett akrilamid nevű vegyületet, sőt, egyes kávékészítmények akár háromszor annyit is.
Az akrilamid a kávé pörkölése során keletkezik. Ahogy a gyártási eljárás során a jótékony hatóanyagok, úgy más vegyületek koncentrációja is megnő az instant kávéban. Az akrilamid viszont nagy mennyiségben idegkárosodást és rákot okozhat.
3. Mennyi kávét igyunk egy nap?
Egy friss kutatásban, melyet az európai kék zónákban (ahol a legtöbb 100 évesnél idősebb ember él), Szardínián, Ikarián és Görögországban végeztek, azt figyelték meg, hogy az emberek általában két-három csészével fogyasztanak egy nap. Egy adag kávé nagyjából 220 milliliter, amiből öt adagnál nem isznak többet a tanulmány szerint azokon a helyeken, ahol a legtovább élnek.
4. Hogyan készítsük el a kávét, hogy a bélflórának a legjobb legyen?
Az egyik szempont a kávé elkészítésénél a filter. A kutatások szerint – nem meglepő módon – azok a kávék tartalmaznak több jótékony, a bélflóránk számára hasznos hatóanyagot, melyek filter nélkül készülnek.
A főzési eljárások közül egy 2023-as vizsgálatban a french press és az aeropress jött ki győztesnek. Az így készült kávék esetében volt a legmagasabb a polifenolok mennyisége a kávéban.
5. Hogyan lehet egészségesebb a kávénk?
Ha szeretnénk fokozni a kávénk hatóanyag-tartalmát, tehetünk hozzá bizonyos fűszereket. A legjobban az alábbi fűszerek járulhatnak hozzá a bélflóránk egészségéhez is a kávéval együtt:
- Kardamom – természetes gyulladáscsökkentő és segíti a vércukorszint egyensúlyban tartását.
- Gyömbér – természetes fájdalomcsillapító, javítja az emésztést és csökkenti a koleszterinszintet.
- Kurkuma – különösen akkor célszerű a kávénkhoz adni, ha tejet is rakunk bele, mert így jótékony hatása lehet az anyagcserére és támogatja az immunrendszer működését.
Forrás: The Telegraph, fotó: Unsplash, Getty Images
