- A vaj rengeteg szaturált zsírt tartalmaz, a margarin viszont ultrafeldolgozott élelmiszer.
- Eldönteni egyértelműen azt, hogy a vaj vagy a margarin egészségesebb, nagyon nehéz.
- De melyiket együk inkább, a vajat vagy a margarint?
A vajat sokkal régebb óta esszük, mint a margarint, ami csak a 20. század elején robbant be az élelmiszeriparba, és a 20. század közepére terjedt el széles körben. Ekkor kezdték egyre többen leváltani a vajat a kenyerükön margarinra.
Az élelmiszeripar egyre több mindenből kezdett alacsony zsírtartalmú helyettesítő terméket előállítani, mivel az étkezési irányelvek azt tanácsolták az embereknek, hogy egyenek kevesebb zsírt. Nem sokkal ezután került az egészségügyi szakemberek kereszttüzébe a szaturált zsír, sokkal inkább, mint más zsírok.
Miért félünk a szaturált zsírtól, ami a vajban van?
„Az 1950-es évektől lassan egyre elterjedtebbé vált az a nézet, hogy a szaturált zsírt poliszaturálatlan zsírral kell helyettesítenünk” – magyarázza Dr. Nita Forouhi, a Cambridge Egyetem közegészségügy és tápanyagtudomány professzora. „Az utóbbi években azonban ismét fordul a kocka, és egyre inkább azt halljuk, hogy inkább együnk vajat, mint margarint” – tette hozzá Dr. Clare Collins, az ausztrál Newcastle Egyetem tápanyagtudomány és dietetika professzora.
A szakemberek is egyetértenek, hogy hatalmas zűrzavar van azzal kapcsolatban az emberek fejében, vajon a vaj és margarin egészséges vagy sem, illetve a különböző típusú zsírokkal kapcsolatban. „Ezért az emberek legtöbbször hagyják az egészet, és azt eszik, ami jobban ízlik nekik. De jó, ha tudjuk, hogy mit mond a tudomány azért ezzel kapcsolatban” – tette hozzá Dr. Collins. A tudósok ugyanis évtizedek óta vizsgálják a vaj és a margarin egészségügyi előnyeit és hátrányait.
Mi a vaj és mi a margarin?
A vaj elkészítéséhez a tejet először felmelegítik, majd elválasztják a tejet és a tejszínt. A tejszínt lehűtik, leszűrik, és az írót is eltávolítják belőle. Az így kapott vaj alapanyagot néha sózzák. A margarinhoz a növényi olajat vízzel vegyítik, míg egy szilárd halmazállapotú végterméket nem kapnak. Ehhez jön még számos adalékanyag, állagjavító és színezék. Régebben még hidrogént is adtak a margarinhoz, hogy kenhetőbb legyen. Ám ezt már azóta szabályozták, mivel kiderült, hogy a hidrogénezett (más néven transz-)zsírok roppant egészségtelenek, és jelentősen növelik a koronáriás szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Nem minden zsír egyforma
Kijelenthetjük, hogy a transzzsírok a szaturálatlan zsírok legegészségtelenebb formái a tudomány szerint. De a vajban található nagy mennyiségű szaturált zsír különböző formái – rövid, közepes és hosszú láncú – sem egészségesebbek. „Általánosságban kijelenthető, hogy a szaturált zsírt nagy mennyiségben tartalmazó étrend sokkal jobban növeli a vér koleszterinszintjét, így a szívbetegségek esélyét” – mondta Collins. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente nagyjából 540 ezer embert ölnek meg a transzzsírok és szaturált zsírok.
Ugyanakkor nem a zsírmentesség a megoldás a szívbetegségek elkerülésére, ahogy az már tudományosan bebizonyosodott. Ugyanis bizonyos magas zsírtartalmú ételekben – mint az olajos magvak vagy az olívaolaj, olajos halak – található poliszaturálatlan zsír kifejezetten egészséges a szívünk számára.
Nem amiatt kell aggódnunk, mennyi zsírt fogyasztunk, sokkal fontosabb, honnan, milyen élelmiszerből származik az a zsír
– mondta Dr. Forouhi.
Három olyan zsírtípus van, amelyet leggyakrabban fogyasztunk:
- Szaturált zsír
- Monoszaturált zsír
- Poliszaturálatlan zsír
Arra kell ügyelnünk leginkább, hogy a szaturált zsírból minél kevesebb legyen az étrendünkben. A szakemberek azt javasolják, a napi energiabevitelünk 10 százaléka legyen legfeljebb ez a zsírtípus. Ráadásul azt is fontos meggondolnunk, milyen forrásból jut ez a szervezetünkbe. Ugyanis ha vajból vagy húsból fogyasztjuk ezt el, az kifejezetten növeli a szívbetegségek kockázatát, míg ha halból vagy fermentált tejtermékekből, például joghurtból, kefirből, az viszont egészséges.
Margarin kontra vaj: mi a végső álláspont?
Nem mindegy, mire és mennyit rakunk a vajból vagy margarinból
A szakértők szerint nem az a lényeg, hogy vajat vagy margarint eszünk. Sokkal fontosabb hosszú távon az egész étrendünk, az, hogy általánosságban mennyi szaturált zsírt fogyasztunk egy hét vagy hónap alatt.
„Sokkal inkább az számít, hogyan esszük a vajat vagy margarint. Ha csak az íze kedvéért vékonyan megkenünk vele hetente egyszer egy pirítóst, és az étrendünk ettől eltekintve kiegyensúlyozott és egészséges, semmi bajunk nem lesz a vajtól vagy margarintól – magyarázza Collins. – De a legtöbb ember nem így étkezik.”
„Az emberek többsége magas kalóriatartalmú, de tápanyagban szegény élelmiszereket fogyaszt. Elég csak bemennünk egy szupermarketbe, és nézzük a meg rengeteg félkész és előre csomagolt ételt. Nem főzünk, nem veszünk elég zöldséget, gyümölcsöt. Észre sem vesszük, mennyi zsírt viszünk be ezekkel az ételekkel” – tette hozzá a professzor.
Hogy margarint vagy vajat együnk-e, az egészségünktől is függ. A margarin javára írható, hogy könnyebb kevesebbet használni belőle. Nem vágunk le egy fél centi vastag hideg vajdarabot, hogy az kéjesen olvadjon el a meleg kenyerünkön.
De az, hogy végeredményében vajat vagy margarint eszünk, csak egy aprócska pont a nagy egészet tekintve, ami az étkezésünket illeti. Az is lényeges, mire kenjük. „Ha a vajat egy meleg kukoricára olvasztjuk, nem egy croissant-ra, máris teljesen más ételt kapunk” – mutatott rá a szakember.
Forrás: BBC Future, fotó: Unsplash, Getty Images
